• Megjelenítés

zöld világ

Egy lépéssel közelebb vagyunk az energiahatékony, zöld és akadálymentesített épületekhez

Egy lépéssel közelebb vagyunk az energiahatékony, zöld és akadálymentesített épületekhez

A havi ingatlanpiaci HR, illetve a kéthavi bérbeadási tranzakciókról szóló összefoglalónk mellett, havonta-kéthavonta már az ingatlanok, ingatlanos cégek által kapott minősítésekről, eredményekről is beszámolunk. Nemcsak energetikai minősítésekre kell gondolni, hanem olyan tanúsítványokra is, amelyek például az épületek akadálymentesítési lépéseit értékelik vagy éppen olyan felújítási munkákra, amellyel jelentős energiamegtakarítást érnek el mostantól az ingatlantulajdonosok. 2023 márciusában is voltak épületek, amelyek ilyen elismeréseket szereztek: egy teljes magyar ingatlan-portfólió kapott BREEAM minősítést; akadálymentességi információk állnak már rendelkezésre a Radnóti Színházról; egy nemzetközi tanúsító mostantól A4U szabvány szerinti tanúsítást is fog végezi, illetve nagy eredményeket ért el az energiafelhasználás csökkentése terén a Pólus Center bevásárlóközpont.

Rendkívül fontos döntés jelent meg a napelemekről!

Rendkívül fontos döntés jelent meg a napelemekről!

A háztartási méretű kiserőművekre bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás akár részleges feloldására elsőként a nyár végéig tesz javaslatot az Energiahivatal. Az ideiglenes intézkedés ütemezett kivezetése a kormányrendeletben rögzített menetrend szerint így előreláthatóan októbertől indulhat meg - jelentette be közleményében péntek este az Energiaügyi Minisztérium. A kormánydöntéssel kapcsolatos rendeletet ki is hirdették a Magyar Közlöny friss számában. A meghirdetett menetrend alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kormány a tavaly ősszel bevezetett betáplálási korlátozás feloldásának folyamatát legkésőbb 2024 végéig lezárná.

Óriási fellélegzés lehet a magyar kormányban és rengeteg cégnél: egész olcsón sikerült fixálni az áramárat is

Óriási fellélegzés lehet a magyar kormányban és rengeteg cégnél: egész olcsón sikerült fixálni az áramárat is

A gázárfixálás után megvannak az áramár fixálás részletei is az állami-intézményi körben, és a Portfolio kalkulációi szerint 158,8 euró/megawattórás, azaz 60,43 forint/kilowattórás ár körül sikerülhetett a fixálás. Ez egész kedvező árszintnek mondható az elmúlt egy év olykor egészen extrém, 200-300 forint feletti áraihoz képest, és így az állami költségvetés, illetve az érintett cégek működése szempontjából is nyilván nagy fellélegzés lehet miatta, hiszen a piaci árcsökkenést sikerült jól kihasználni. A pontos árfixálási adatot kívülről lehetetlen kiszámítani, mert azt csak az áramszolgáltatók tudják megtenni a pontos szerződéses részletek ismeretében. A fixált áras áramvásárlás témájáról, illetve az energiabeszerzés különböző gyakorlati és jogi kereteiről részletesen szó lesz a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, amelyen többek között az MVM illetékesei is részt vesznek. További részletek itt, jelentkezni pedig itt lehet.

A kihagyott energiaziccer Magyarország számára: a geotermia

A kihagyott energiaziccer Magyarország számára: a geotermia

Magyarország földrajzi és geológiai adottságainak köszönhetően termálvizekben gazdag ország. Hazánkban mintegy 800 termálvízkút működik, amelyek jelentős részét balneológiai célra használjuk, a fürdőkultúra alapját képezik. A termálvíz-hasznosításban ugyanakkor energetikai szempontból jelentős kiaknázatlan potenciál rejlik, az Egyensúly Intézet napokban megjelent javaslata szerint az évtized végére megháromszorozható az ebből kinyert energia. És mikor máskor vizsgáljuk meg alaposabban az energetikai szempontokat, ha nem egy energiaválság kellős közepén?

Rávehetők a bankok, hogy finanszírozzák az energiahatékonysági beruházásokat?

Rávehetők a bankok, hogy finanszírozzák az energiahatékonysági beruházásokat?

A tavalyi és az idei évben különös hangsúlyt kapott a vállalati szférában az energetikai veszteségfeltárások, az energiafogyasztás csökkentésének támogatása, az egekbe emelkedett energiaköltségek lefaragása, valamint az is, hogy honnan és milyen feltételekkel lehet finanszírozást találni ezekre a projektekre. A magas kamatkörnyezet és az óvatosabb bankok nem épp a projektek gyors indítását támogatják. A CO2-kibocsátás csökkentése cél a legtöbb cégnél, de kérdés, hogy ennek érdekében milyen irányba induljanak. Az európai kötelezettségi rendszer átlátása fontos ezekben a kérdésekben, ami a vállalatoknak kedvezményes finanszírozási lehetőség, az a bankoknak értékes zöld kitettséget jelenthet, így tudnak az energiahatékonysági projektek és karboncsökkentési stratégiai célok a lefektetett feltételrendszer mentén kölcsönösen előnyös folyamatokat beindítani - áll az MN6 Energiaügynökség közleményében.

Kényszerből kell folytatni Paks II.-t., felejtsük el a gázt a konyhában, és tizenkétszerezzük meg a szélerőmű kapacitást

Kényszerből kell folytatni Paks II.-t., felejtsük el a gázt a konyhában, és tizenkétszerezzük meg a szélerőmű kapacitást

Bár szinte biztosan nem fog megtérülni Paks II., de túl kockázatos lenne leállítani, mert nem lehet kizárni, hogy a 2030-as évek második felében kezelhetetlen mértékű energiaválságba fut bele Magyarország, és ezért kényszerből folytatni kell a beruházást – foglalt állást a forróvá vált témában a minap közzétett szakpolitikai javaslatcsomagjában az Egyensúly Intézet. A szakértők emellett többek között a nap- és szélerőművi kapacitások felfutására is konkrét javaslatokat tettek, illetve a lakossági gázfelhasználás csökkentése terén három konkrét javaslatot is megfogalmaztak. Ezek egyike az, hogy 2026-ig ki kellene vezetni a sütési-főzési célú gázhasználatot, ami csupán Budapesten 170 ezer átalánydíjas, gázmérő nélküli háztartást érintene, és azt is szorgalmazzák, hogy 2025-től meg kellene tiltani az új épületekben a gázfűtést; az pedig háztartások millióit érintené, hogy 2034-ig ki kellene vezetni az összes konyhából a gázt.

Megszólalt a budapesti orosz nagykövet Paks II.-ről: nem félünk a franciák súlyának növekedéséről

Megszólalt a budapesti orosz nagykövet Paks II.-ről: nem félünk a franciák súlyának növekedéséről

Nem félünk attól, hogy a Paks II. projektben a francia Framatome cég súlyának növekedése az orosz fővállalkozó Roszatom kárára történne – hangsúlyozta a csütörtökön megjelent interjúban a Budapestre akkreditált orosz nagykövet a Ria Novosztyi hírügynökségnek. Ez összhangban van azzal a nyugtatással, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondott a minap, miszerint a franciák szerepe csak az irányítástechnikai rendszerben nőne meg, nem pedig a projekt egészében a Roszatom kárára. Az orosz nagykövet arról is beszélt, hogy módosulhat az orosz-magyar gázvásárlási szerződés, amit ebben a cikkben írtunk meg.

Volt államtitkár a Paks II.-ről: elképesztően veszélyes az oroszok üzenete, ellehetetlenülhet a projekt

Volt államtitkár a Paks II.-ről: elképesztően veszélyes az oroszok üzenete, ellehetetlenülhet a projekt

„Elképesztően veszélyes” a Paks II. projekt megvalósítására a Roszatom hétvégi üzenete, amelyet a Portfolio-nak küldött a cég, mert azt üzeni, hogy az oroszok a fővállalkozói felelősséget át akarják pakolni a magyar megrendelőre, és „ez szerintem a projekt ellehetetlenülését vetíti előre” – jelentette ki Aszódi Attila, a Paks II. projektért korábban felelős államtitkár a 24.hu szerdai podcastjában. A Budapesti Műszaki Egyetem professzora szerint „kellemetlen helyzetbe hozta Magyarországot a Roszatom” azzal, hogy „ügyetlenkedett”, és nem értette meg az orosz és a magyar beruházási kultúra közötti különbségeket, így az erőmű tervezésének sok éves csúszása miatt az is kérdéses, hogy a felfutó magyarországi zsinóráram igényeket hogyan lehet kielégíteni. Szerinte komoly üzenet értéke volt annak, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, nyilatkozott a kormány aggodalmairól, és a projekt kormányzati végiggondolását helyesnek tartja. Ezek kapcsán kijelentette: „el tudom azt képzelni, hogy a kormány végül úgy dönt, hogy lezárja ezt a projektet, megszakítja ezt a szerződést a Roszatommal és az előkészített telephelyre egy másik szállítóval kezd tárgyalni”.

A zöld finanszírozás tendenciái a kelet-közép-európai térségben

A zöld finanszírozás tendenciái a kelet-közép-európai térségben

A fenntarthatóság hamarosan a szabályozási környezet szegletkövévé válhat. A nem pénzügyi szempontok is figyelembe lesznek véve a befektetések döntéshozatali folyamataiban. A 'zöldre festés' nem elég többé; a környezeti és társadalmi szempontok valóban számítani fognak, hiszen efelé fordul a befektetők és a társadalom figyelme. Mindezek próbára teszik a hitel-szektor működését, mely mielőbb fel kell készüljön az átállásra. Ez az összefoglaló a kelet-közép-európai régió olyan kormányzati és szabályozási programjait veszi górcső alá, melyek az átállást a beruházások vonzóbbá és jövedelmezőbbé tételével könnyítik meg.

Megnyitotta Brüsszel a pénzcsapot - Ezzel a magyar városok is nagyot kaszálhatnak

Megnyitotta Brüsszel a pénzcsapot - Ezzel a magyar városok is nagyot kaszálhatnak

A városok fejlesztésének kérdése régóta fontos téma az Európai Unióban, az elmúlt években azonban egyre hangsúlyosabbá kezdett válni az az elképzelés, hogy az EU által biztosított városfejlesztési forrásokról ne a nemzeti kormányok döntsenek, hanem az illetékes városvezetés. Az Európai Unió az elmúlt években egyre több ilyen kezdeményezést indított, és ezen az úton idén egy fontos lépés volt az évek után ismét megtartott Városok Fóruma, ahol ezúttal egy teljesen új kezdeményezést jelentettek be. Az új projekt a magyar városoknak is elérhető lesz, így érdemes áttekinteni a részleteit és a gondolatokat, amik mögötte vannak.

Környezeti katasztrófa pusztít Ausztráliában

Környezeti katasztrófa pusztít Ausztráliában

Az Ausztrália középső részén fekvő McDonnell nemzeti parkban több mint száz hektáron hetek óta pusztító bozóttüzet "környezeti tragédiaként" értékelte egy környezetvédelmi szakértő szerdán.

Tisztázta Szijjártó Péter: marad a Roszatom a Paks II.-ben, csak az irányítástechnikában nőhet a franciák szerepe

Tisztázta Szijjártó Péter: marad a Roszatom a Paks II.-ben, csak az irányítástechnikában nőhet a franciák szerepe

Miután a Financial Times azt írta Orbán Balázs nyilatkozata mellett, hogy a Paks II. újragondolása elvezethet akár az orosz Roszatom lecseréléséhez is, határozottan cáfolta ezt a sejtetést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szavai szerint „színtiszta hazugság”, hogy a magyar kormány elállna az orosz Roszatommal való együttműködéstől, és tisztázta, hogy a franciák szerepe csak az erőmű irányítástechnikai rendszerében nőne meg. Ez a francia kormány számára is fontos tisztázás lehet, mert egyik képviselőjük a brit lapnak azt mondta: nekik se világos, hogy a Paks II.-ben nőne meg a szerepük, vagy egy új erőmű kapcsán jutnának szerephez. Szijjártó az Energia Tanács mai brüsszeli ülése utáni sajtótájékoztatón egyúttal azt is jelezte, hogy a nukleáris koalíció tagjaként azt szorgalmazza Magyarország is: változzanak meg a banki hitelezési szabályok a nukleáris projektek kapcsán. A miniszter azt is bejelentette, hogy a lengyelekkel együtt csak a magyar kormány vétózta meg az uniós gázspórolási rendelet meghosszabbítását, amelyről itt írtunk külön.

Az orosz LNG-importnak is keresztbe tehetnek Brüsszelben, ami Magyarországnak is kellemetlen lehet

Az orosz LNG-importnak is keresztbe tehetnek Brüsszelben, ami Magyarországnak is kellemetlen lehet

A közös gázspórolási rendelet meghosszabbítása mellett arról az európai bizottsági javaslatról is tárgyalnak ma az uniós energiaügyi miniszterek, hogy megtilthatják az EU-ban az orosz cseppfolyósított földgázimportot, pontosabban azt, hogy az oroszok kapacitásokat foglalhassanak az LNG-kikötőkben. Emellett ma az atomenergia megújuló energiás célokhoz viszonyulásáról, pontosabban a nukleáris alapú hidrogénelőállítás figyelembe vételéről is tárgyalnak a miniszterek, igaz a franciák számára fontos engedményt kihúzták a legfrissebb szövegtervezetből. Egyelőre két blokkoló kisebbség feszül egymásnak, mindkét tábor ma reggel külön találkozót is tartott a szakminiszteri ülés előtt.

Nagyot dobna a zöld ipar a következő évtized kibocsátáscsökkentésén

Nagyot dobna a zöld ipar a következő évtized kibocsátáscsökkentésén

A klímaváltozás kapcsán sok szó esik az ipar, az áram- és távhőtermelő létesítmények, illetve a légiközlekedés, mint vállalati nagy szennyezők szerepéről. Bár a magyarországi bruttó üvegházhatásúgáz (ÜHG) kibocsátások több mint ötöde (22,1%) a lakossághoz kapcsolódott 2020-ban, ami nagyobb arány az ipar vagy az energiatermelés részesedésénél – mégis tagadhatatlan, hogy ez a kör nagy hatást tud gyakorolni az országos emissziók alakulására. A Green Policy Center összegyűjtött egy javaslatcsomagot arra, hogy az erőművek, az ipar és a légiközlekedés hogyan lehetne fenntarthatóbb.

Forgó kerekek helyett körforgásos pizza? Magyarország számára is példa lehet, ami a Fiat munkásnegyedével történt

Forgó kerekek helyett körforgásos pizza? Magyarország számára is példa lehet, ami a Fiat munkásnegyedével történt

Torino neve az elmúlt évszázadban összeforrt a Fiattal, melynek gyárát a város Mirafiori városrészében hozták létre. Az eredetileg királyi kertként használt terület déli részén a város alapításával együtt gyorsan létrejöttek a munkásnegyedek is, ahová elsősorban a szegényebb Dél-Olaszországból paraszti származású munkások érkeztek. Ahogy az 1990-es években elkezdett hanyatlani az ipar egész Észak-Olaszországban és így Torinóban is, ezeknek a városrészeknek az újragondolása kiemelt feladat lett.

Oroszország idén nem vesz részt a Föld órája akcióban

Oroszország idén nem vesz részt a Föld órája akcióban

Oroszország idén nem vesz részt a Föld órája akcióban, mivel a mozgalom szervezője, a Természetvédelmi Világalap (WWF) felkerült a külföldi ügynöknek minősített szervezetek listájára - közölte pénteken Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságírókkal.

Klímakatasztrófa: rosszabb a helyzet, mint gondoltuk

Klímakatasztrófa: rosszabb a helyzet, mint gondoltuk

Kínai tudósok nemrég kiszámolták, hogy ha a globális hőmérséklet 1,5-2 Celsius-fokkal emelkedik, akkor annak hatására felére csökken a vizes élőhelyek képessége az üvegházhatást okozó gázok megkötésére. A vizes élőhelyeknek nagy széntartalmuk miatt fontos szerepük van az éghajlatváltozás mérséklésében. Az azonban bizonytalan, hogy a globális felmelegedés közepette az egyes élőhelyek gázelnyelőként vagy éppen kibocsátóként működnek.

Globális összeomlás felé sodródunk - Megállítható, de van rá akarat?

Globális összeomlás felé sodródunk - Megállítható, de van rá akarat?

Elkészült az úgynevezett "Szintézis", az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) legújabb jelentése, amelyben az éghajlatváltozás aktuális helyzetét ismertetik, illetve a 2030 és 2040 közötti rövid távú reagálásokat, valamint az éghajlatra gyakorolt hosszú távú hatásokat foglalják össze. Ez a dokumentum tartja most lázban a klímaváltozással foglalkozó tudományos szférát, de valójában a jelentésben szereplő megállapítások mindannyiunkat érintenek. Az egyik pozitív üzenete a dokumentumnak, hogy rengeteg lehetőségünk van az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve az ember okozta éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, és ezek már most is rendelkezésre állnak. Már "csak" a tőkét, a politikai és a társadalmi akaratot kell ebbe az irányba terelni.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility